Egy vezetői kiválasztás végén általában két-három jelölt marad, és szakmailag mindegyikük megfelel. Ilyenkor már nem az önéletrajz dönt, hanem az, hogy ki tudja a folyamat minden körében ugyanazt a magas szintet hozni – felkészülten, strukturáltan, energiával –, és ki marad végig izgalmas a döntéshozók számára. A jó hír: ez tanulható.
Huszonnyolc éve vagyok jelen azokon a megbeszéléseken, ahol a megbízó a végső döntést meghozza. A vesztes jelölt ebből jellemzően egyetlen mondatot hall: „a megbízó más jelölt mellett döntött”. A valódi indoklás ennél sokkal konkrétabb – csak éppen nem jut el hozzá. Ebben a cikkben azt mutatom be, mi számít valójában a vezetői állásinterjúkon és a kiválasztás többi szakaszában, és milyen mondatok hangzanak el, amikor valaki a második helyre szorul.
Mit lát a fejvadász egy vezetői önéletrajzban?
A jó jelöltben rejlő lehetőséget a tapasztalt tanácsadó már az önéletrajz első olvasásakor észreveszi. A vezetői önéletrajz ugyanis nem adatlap, hanem marketinganyag, amely Önről szól. A meggyőző önéletrajz:
- legfeljebb két oldal, pontokba szedve;
- nem a formájával, hanem a tartalmával győz;
- a pozíciókat cégenként csoportosítja;
- minden munkahelynél megmutatja az elért eredményeket, nem csak a feladatköröket.
Ami ilyenkor elhangzik: „Azt látom, mivel foglalkozott, de azt nem, hogy mit ért el.”
Mitől emelkedik ki valaki az első vezetői állásinterjún?
Az első interjún az a jelölt kerül előnybe, aki az előre elküldött anyagához képest többet tud mutatni – valamit, amitől minőségben elválik a többiektől. Ez a plusz leggyakrabban a következőkből áll össze:
- tudatosan vezeti a beszélgetést, és válaszai jól strukturáltak;
- fesztelen, tisztában van a saját értékeivel, képes harmonikus beszélgetésre – és egy mosolyra is;
- egyszerre figyel a kérdésre, a saját válaszára és a beszélgetés fonalára;
- könnyedén vált a nagy kép és a részletek között: el tudja mondani a stratégiát, és ha kell, a számok mögé is be tud vezetni.
Ami ilyenkor elhangzik: „Végig az életútja részleteit mesélte – a lényegre már nem maradt idő.”
Mi dönt a második és a harmadik körben?
A legtöbb második hely itt dől el. A második és a harmadik interjú nem az első másolata: új emberek ülnek az asztalnál, más szempontok számítanak, és gyakran teljesen új kérdések és helyzetek jönnek. A későbbi körökben az nyer, aki:
- következetes: minden körben legalább azt a szintet hozza, amelyet az első interjún mutatott;
- új oldalát mutatja meg: nem ugyanazokat a történeteket meséli el újra;
- alkalmazkodik: a különböző stílusú, hátterű és kultúrájú interjúztatók elvárásainak is megfelel – a pénzügyi igazgatónak másra van szüksége, mint a tulajdonosnak;
- végig izgalmas marad: a döntéshozók a harmadik találkozó után is kíváncsiak rá.
Ami ilyenkor elhangzik: „Az első körben jobb volt.” Vagy: „A harmadik körre sem tudta jobban megmutatni magát, egysíkú maradt.”
Egy példa a saját gyakorlatomból. Az utolsó körbe két hasonló hátterű jelölt jutott, akik teljesen más interjústratégiát követtek. Az egyik – nevezzük „B” jelöltnek – minden alkalommal az átlag feletti szintet hozta, de mindig ugyanúgy: egyetlen szerepre készült fel, és mindig azt is adta. Az „A” jelölt színesebb személyiség volt, és alaposabban felkészült a saját hátteréből és a pozíció elvárásaiból is. Interjúról interjúra építkezett: minden találkozás új élmény volt vele, és körről körre többet mutatott meg magából. A személyisége, az érdeklődése, a motivációja, valamint az, hogy a példáit mindig az interjúztató vezetők hátteréhez igazította, minden helyzetben hitelessé és izgalmassá tette. A harmadik kör után nem volt kérdés, kit választanak, és hamar ajánlatot is kapott. A „B” jelölt neve a továbbiakban fel sem merült – bármilyen „jól” teljesített, nem tudott befutni.
Öt olyan hiba, amely a folyamat alatt bármikor kiejthet
- Nem személyre szabott pályázati anyag. Nem elég a releváns részeket kiemelni: minden pályázatra a céljaihoz és az adott pozícióhoz igazított anyagot érdemes készíteni.
- Felkészületlen telefoninterjú. Ha éppen elfoglalt, zajos a háttér, vagy nem tud szabadon beszélni, az rossz első benyomást kelt. Ilyenkor mindig kérjen másik időpontot, amikor felkészülten és zavartalanul tud beszélgetni.
- Nem tudja tizenöt percben összefoglalni a pályáját. A túl sok információ felborítja az interjú szerkezetét, és a fontos kérdésekre nem marad idő.
- Nem tájékozódik előre a cégről és az interjúztatókról. Ha nem néz utána a cég történetének, piaci helyzetének és eredményeinek, nem lesz képben. Az interjúztatók szakmai pályája – például a LinkedIn-profiljuk – pedig elárulja, mire fognak rákérdezni: egy kiskereskedelmi hátterű HR-vezető egészen más interjút vezet, mint egy műszaki pályán felnőtt termelési igazgató.
- Az utolsó körökre elbízza magát, vagy lazít. Esetleg unalmassá válik, mert mindig ugyanazokkal a példákkal mutatkozik be. Mindez azt üzeni, hogy hosszú távon és sokféle helyzetben nem képes egyenletesen magas teljesítményre – márpedig egy vezetői pozícióban éppen erre van szükség.
Fel lehet készülni a vezetői állásinterjúra?
Igen. A kiválasztás minden lépése tanulható, megtervezhető és gyakorolható. Tapasztalatom szerint szinte minden vezető lényegesen jobban teljesít felkészülten, mint ha rögtönöz. Belőlük lesznek azok a jelöltek, akikről a megbízó a végén azt mondja: „Ő az.”
Ez azonban nem egy hétvége munkája. Több hónapnyi tanulás, gyakorlás, visszajelzés és újrapróbálás kell hozzá – pontosan ezt a folyamatot építjük fel a Vezetői karriermentor programban.
Gyakori kérdések
Hogyan készüljek fel a vezetői állásinterjú kérdéseire?
Nem az egyes kérdésekre kell felkészülni. Ha tudatosan, a folyamat egészét átlátva készül, és ismeri a résztvevők szerepét és érdekeit, akkor egységes képet tud kialakítani magáról, amely bármilyen irányból érkező kérdésre megállja a helyét.
Hogyan maradhatok végig izgalmas jelölt?
Ehhez motiváció és nyitottság kell, természetes és fejlesztett kommunikációs készség, tudatos, de könnyed tárgyalási technika, átgondoltan vezetett beszélgetés – és olyan színes, konkrét történetek, amelyek különböző helyzetekben is fenntartják a figyelmet.
Miért fontos, hogy legyen az interjúnak terve?
Mert csak így tudja az interjú rövid ideje alatt azt átadni magáról, amit valóban meg szeretne mutatni – ahelyett, hogy csak a kérdésekre reagálna.
Összegzés
Hogy egy vezetői kiválasztáson ki nyer és ki lesz a második, az a legkevésbé a szerencsén vagy a pillanatnyi formán múlik. Olyan, mint a sportban: az igazi erőpróbát nem a verseny jelenti, hanem az edzések, amelyeken keresztül a versenyző kvalifikálta magát.
Ha szeretné tudni, Ön hol tart ebben a felkészülésben, kérjen egy 45 perces, díjtalan és bizalmas beszélgetést a Bizalmas kapcsolat oldalon.
