Hogyan mondja el, miért jött el? A távozás története a vezetői állásinterjún

Porcelán csésze és cukortartó ezüsttálcán

Az interjúztatót nem a távozás részletei érdeklik, hanem az, hogy rejt-e kockázatot: ismétlődő, súlyos konfliktust a munkáltatóval. A jó válasz rövid, tárgyszerű, igaz és érzelmektől mentes – és előre fel kell rá készülni. Egyetlen rosszul sikerült váltás nem állítja meg egy jó vezető karrierjét.

A vezetői karriermentorálás első alkalmával csak beszélgetünk: a jelölt hátteréről, a céljairól, és arról, miért fordult hozzám. Már ekkor gyakran előkerülnek a pálya kritikus pontjai – olyan helyzetek, amelyek mély nyomot hagytak, és amelyek miatt a jelölt előre tart bizonyos interjúhelyzetektől. Ilyenkor megkérem, mondja el, melyek azok a kérdések, amelyekre már most választ kell kapnia ahhoz, hogy lendületesen tovább tudjon haladni. A lista élén szinte mindig ugyanaz áll: hogyan beszéljen a legutóbbi – vagy egy korábbi, problémás – távozásáról, amikor az interjún elhangzik a kérdés: „Miért hagyta ott az előző munkahelyét?”

Miért kérdez rá az interjúztató a távozásra?

Az interjúztató nem a legapróbb részletekre, és különösen nem az érzelmi oldalra kíváncsi. Egyetlen dolgot szeretne tisztán látni: rejt-e az Ön múltja beválási kockázatot. Ez akkor merül fel, ha valaki

  • rendszeresen,
  • hasonló módon, ismétlődően,
  • és súlyosan került ellentétbe a munkáltatója érdekeivel.

Mindhárom feltétel számít. Egyetlen rosszul sikerült váltásról nyugodtan, tisztán és őszintén lehet beszélni. Az interjúztató is ember – könnyen lehet, hogy vele is történt már hasonló, és egy őszintén elmondott történet a döntését egyáltalán nem befolyásolja.

Először a feldolgozás, aztán a megfogalmazás

A távozás nem Önről mint emberről szól. Munkahelyi elválások mindig voltak, és szinte minden vezetővel megtörténik a pályája során, akár többször is. Szerencsés esetben Önt keresik, és Ön dönt; máskor a helyzet, a felettes vagy a körülmények alakítják így. Nem minden váltás szorul részletes magyarázatra.

Nem kell bűnöst keresni – különösen utólag nem. A helyzetek ritkán egyszereplősek. Ha egy beosztott nem teljesít jól, azért az is felel, aki kiválasztotta, betanította és támogatta – vagy nem vette észre, hogy a feladat nem illik hozzá. Ami megtörtént, azon már nem lehet változtatni. Aki ebbe temetkezve ül le egy interjúra, nem fogja tudni a legjobb formáját hozni.

Vegye le az érzelmi töltetet. A konfliktusok ritkán ott keletkeznek, ahol felszínre kerülnek, és egy elválás után mindig maradnak fájó nyomok. Ezeket érdemes feldolgozni, mielőtt az álláskeresést elkezdi. Néhány bevált módszer:

  • Írja ki magából. Kutatások szerint aki leírja a feszültségeit, könnyebben látja új szempontokból és dolgozza fel a történteket.
  • Beszélje át valakivel. Egy mentor tükröt tarthat, és új értelmezési szempontokat adhat.
  • Mozogjon rendszeresen. Tapasztalatom szerint a futás és az úszás a leghatékonyabb: a terhelés elviszi a figyelmet a problémáról, a monoton mozgás levezeti a stresszt, az egyedüllét pedig teret ad a tiszta gondolkodásnak.

Hogyan fogalmazza meg a saját történetét?

Ugyanarra az eseményre mindenki másként emlékszik. Egy közlekedési balesetre másként emlékszik a buszsofőr, a vele összekoccanó autós és a járdán kutyát sétáltató idős hölgy: mindegyikük mást látott, és mást tartott fontosnak. Az emlékek ráadásul az idővel változnak is – ahogy a horgászok kifogott halai is nőnek a történetekben. Önnek tehát joga van ahhoz, hogy a távozást a saját nézőpontjából mondja el, de csak igaz, ellenőrizhető tényekre építve.

Az interjú egyúttal marketinghelyzet is, ahol Ön a „termék”. A jó válasz ezért:

  • igaz, és az Ön álláspontját tükrözi;
  • rövid és tárgyszerű, érzelmek nélkül;
  • megnyugtatja az interjúztatót, hogy a kockázat, amelytől tart, nem áll fenn;
  • a jövő felé fordul: mit tanult belőle, és mit keres most.

Rossz és jó válaszok – három példa

HelyzetAmi gyanút ébresztAmi megnyugtat
Átszervezés, a pozíció megszűnt„Hosszú történet… az új tulajdonos mindenkit lecserélt, aki nem az ő embere volt.”„Az anyavállalat összevonta a régiós központokat, és a pozícióm megszűnt. Az átadásig maradtam, a csapat vezetését rendben átadtam.”
Elbocsátás eltérő elképzelések miatt„A vezérigazgató nem értett a szakmához, ezért nem tudtunk együtt dolgozni.”„Az új vezérigazgatóval másként láttuk a növekedés útját, ezért közös megegyezéssel váltunk el. Azóta egy vezetőváltás után hamarabb tisztázom az elvárásokat.”
Titoktartás köti„Erről nem szeretnék beszélni.” – kitérően, feszülten„A szerződésem kölcsönös titoktartást ír elő, ezért részletekbe nem mehetek. Annyit mondhatok, hogy közös megegyezéssel, rendezetten váltunk el.”

Tipikus távozási helyzetek – és hogyan beszéljen róluk

  • Harmonikus elválás külső okból – például költözés vagy a családi körülmények változása miatt. Mondja el nyíltan.
  • Egyeztetett elválás – a munka jellege, a környezet vagy egy másik ajánlat miatt. Itt is a nyílt, átlátható válasz a legjobb.
  • Hosszan húzódó személyes vagy üzleti konfliktus. Előbb válassza le az érzelmi részt, és mérlegelje a szereplők érdekeit. Ha a helyzet röviden bemutatható, egyszeri volt, és nem rontja a pályázata esélyeit, mondja el egyszerűen, röviden, tárgyszerűen.
  • Összetett üzleti-stratégiai okok felsővezetői szinten. Tartós érdekellentét – akár nyílt konfliktus nélkül – vezet bizalomvesztéshez és a megállapodás felbontásához. A részleteket ilyenkor gyakran nem is szabad elmondani, és nem is célszerű. Hivatkozzon a vezetői szerződésre és a kölcsönös titoktartásra.

Egy példa a saját gyakorlatomból. Egy első számú vezetőt készítettem fel, aki a távozása előtti évben rendkívül összetett helyzetben dolgozott: az anyavállalat tervei és a nemzetközi vezetőitől kapott prioritások ellentmondtak egymásnak, így egyszerre nem lehetett megfelelni nekik. Mivel a feszültség már korábban érezhető volt, még a felmondás előtt elkezdtünk együtt készülni a váltásra. A közös megegyezéses megállapodásba kölcsönös titoktartás is bekerült, mindkét fél bizalmas információinak védelmében. Az interjúkon így nem okozott gondot azt mondania: „A kölcsönös titoktartási megállapodás miatt erről sajnos nem beszélhetek.” Sőt, az új cég nemzetközi vezérigazgatója kifejezetten elismerte, hogy ennyire lojális a korábbi munkáltatójához – ebből ugyanis azt látta, hogy egy hasonló helyzetben ők is számíthatnak a diszkréciójára. Felvették, és azóta is ott dolgozik.

Mely távozásokat a legnehezebb megmagyarázni?

Vannak minták, amelyeket utólag szinte lehetetlen jól kommunikálni. Ezeket a pálya során érdemes elkerülni.

  • Gyakori váltások. Aki két-háromévente vált, a „szezonális vezető” képét rajzolja fel. Az első évet még nem ő tervezte, a másodikat már igen – ha a harmadik évben jön az elválás, és ez rendszeresen ismétlődik, az kérdéseket vet fel a hosszú távú teljesítményével kapcsolatban. Sok jelölt mondja, hogy ezt meg tudja magyarázni. Csakhogy gyakran el sem jut addig az interjúig, ahol elmondhatná.
  • Ismétlődő, hasonló konfliktusok, különösen az együttműködés terén. Gyorsan elterjed a kép, hogy a vezető összeférhetetlen.
  • Felégetett hidak. A magyar piac kicsi: egy elmérgesedett távozásról hamar mindenki hall – ki-ki a maga töredékes változatában. Ezt később szinte lehetetlen egy másik cégnél megmagyarázni, ráadásul a korábbi munkáltatóhoz még vissza kell fordulni, például referenciáért.

Fel lehet készülni erre a kérdésre?

Igen. Ez az egyik legnehezebb kommunikációs helyzet egy vezetői állásinterjún, ezért érdemes előre kidolgozni, és a mentorral többször begyakorolni. Az interjúztatót leginkább az nyugtatja meg, ha a jelölt nyugodtan és strukturáltan beszél a távozásáról. A rögtönzött magyarázatok ritkán érik el a céljukat.

Gyakori kérdések

Megkérdezhetik, ki kezdeményezte a távozást?

Igen. Különösen, ha több váltás is volt a pályáján, elhangozhat a kérdés: „Itt ki mondott fel kinek?” Ha többnyire a munkáltató kezdeményezte az elválást, az nem segíti az állás elnyerését – ezért is fontos, hogy a válasz tárgyszerű és felkészült legyen.

Érdemes igazat mondanom, ha az nem előnyös számomra?

Igen. A fejvadászok és a cégek ellenőrizhetik a referenciákat: strukturált kérdések mentén megkérdezik a korábbi munkáltatókat a jelölt teljesítményéről, együttműködéséről és vezetői készségeiről – a végén gyakran azt is, dolgoznának-e vele újra. Valótlant állítani a távozásról ezért sem nem érdemes, sem nem hasznos. A cél nem a történet szépítése, hanem az igaz történet jó megfogalmazása.

Elbocsátás után mikor kezdjek új állást keresni?

Amint a történteket feldolgozta, és meg tudja fogalmazni a saját, igaz történetét. Aki még az elbocsátás érzelmi hatása alatt pályázik, az interjún is ezt fogja sugározni. Néhány hét tudatos felkészülés többet ér, mint sok elkapkodott pályázat.

Összegzés

A vezetői állásinterjúkon szinte mindig előkerül, miért jött el valaki az előző munkahelyéről. Erről beszélni nem könnyű, különösen, ha a történetnek érzelmi töltete van. Bár ez csak egy szempont a sok közül, a felkészületlen, rosszul felépített válasz megnehezítheti az állás elnyerését. Az átlátható, strukturált válasz győzi meg leginkább az interjúztatót – ennek kidolgozása a Vezetői karriermentor programban is fontos lépés.

Ha szeretné tudni, Ön hol tart ebben a felkészülésben, kérjen egy 45 perces, díjtalan és bizalmas beszélgetést a Bizalmas kapcsolat oldalon.

Székely Sándor

Vezetői karriermentor. 28 éve dolgozom executive search tanácsadóként, és 18 éve mentorálok vezetőket az álláskeresésben. A mentorálás és a fejvadászat nálam két külön tevékenység: mentorként kizárólag az Ön érdekében adok tanácsot. A cikkben leírtak általános tapasztalatok, konkrét megbízásra nem utalnak.

Első lépés

Egy 45 perces, díjtalan és bizalmas beszélgetés.

Megbeszéljük, hol tart, és őszintén megmondom, tudok-e segíteni. Ha nem, azt is.